Üdvözletem!

Meg is érkeztem következő írásommal, melyben a Képes krónikának a 21. lapjával foglalkoznék.

De ne haladjunk ennyire előre. Mi is az a Képes krónika?

A Képes krónika egy feltehetően Kálti Márk által írt latin nyelvű krónika melyet 1360 körül írt Nagy Lajos uralkodása idején.

A Képes krónika nem tartózkodott mindig Magyarország területén. Sokat "kalandozott" az idők során majd végül 1934-ben került vissza Magyarországra.

A Képes krónikát feltehetőleg egy ember készítette teljesen kézzel, díszes iniciálékkal és aprólékos képekkel ellátva. Ez a krónika Károly Róbert uralkodásáig követi a magyarság történelmét.

Most már tudjuk mi az a Képes krónika. De miért pont a 21. lappal foglalkozok?

A 21. lap érdekes a számomra. Ez a lap tartalmazza a magyarok bejövetelét Pannóniába és két díszes betűt vagyis iniciálét. A "D" iniciálé Árpádot vagy Elődöt ábrázolja míg az "A" Álmost vagy Árpádot.

Az iniciálékkal most nem foglalkozom. Ami komolyabban érdekel engem, az a felső nagy kép.

De előtte beszéljük Pannóniáról.

Pannónia sokáig Róma kezében volt, majd a hunok bevonultak ide. Később a honfoglalás idején frankok tanyáztak itt és a magyarok maguknak szerették volna tudni ezt a területet is. Először megpróbáltak tárgyalni de a frank király nem adta Pannóniát. A magyarok válaszul harcokkal fenyegetőztek. 

Végül 900-ban elfoglalták azt, így Pannónia magyar fennhatóság alá került.

És itt jön képbe a kérdésem! 

A tárgyalt kép jobb oldalán egy sereg látható, láthatólag mindannyian láncingben. A kérdésem az, hogy azok magyarok lehetnek-e vagy frankok? Azért is nem vágtam rá egyből, hogy frankok mert a kép bal oldalán pedig egy fehér lovat láthatunk és egy uralkodót. És tudniillik, hogy a magyarok Pannóniáért a frank királynak többek között egy fehér lovat küldtek. 

Ha viszont magyarokról van szó, akkor korhű-e a teljességgel láncinggel felszerelt sereg? Ugyanis tudjuk, hogy a magyarok gazdagok voltak, de ez a luxus azért nem volt megengedve minden embernek.

Erre két megoldást látok.

Első:

Sokan azt állítják, hogy a honfoglalás nem honfoglalás volt hanem hazatérés. Állítólag már előtte is laktak itt magyarok és Árpád jött betölteni az uralkodói posztot. Így az itt lévő magyarok kismértékben úgymond (csúnya szó következik, talán nem is létezik) európaizálódtak, tehát kezdték átvenni a nyugati szokásokat, fegyverzeteket. A keletről érkezők is minden bizonnyal használtak láncinget, de mire be értek a Kárpát medencébe lehetséges, hogy a láncing készítés olyan formát öltött, mellyel könnyebben felruházták a sereget.

Második:

A krónika 1360-ban íródott, Pannónia elfoglalása után kb. 460 évvel. Így korhű ábrázolások hiánya miatt, a készítő nem volt teljes mértékben biztos abba, hogy hogy is néztek ki az akkori magyarok.

Lehet, hogy hülyeség az egész elméletem, de engem nem hagy nyugodni. 

Kérdéseim a következők:

A kép jobb oldalán látható emberek magyarok vagy frankok? Ha esetleg magyarok, akkor mivel lehet magyarázni azt, hogy a sereg teljes mértékben láncingeket visel? 

És egy mellékes és annyira nem fontos kérdés: Ha esetleg magyarok akkor, hogy van az, hogy mindegyiknél lándzsa van, ló nélkül vannak és huszár tárcsa pajzs szerű pajzsot használnak?

Ez lett volna a mai írásom. Várom a véleményeket és a válaszokat.

Következő írásom témája a magyarok eredete és genetikája lesz.

Addig is üdvözletem!

Üdvözletem!

Itt is vagyok az első témával, melynek címe a "Betyárruha".

Mit is tudunk a betyárokról?

A nép által kiközösített vagy a rendszer által rabló tevékenységre hajtott emberek voltak. Ezt ki is fejtem bővebben.

A nép által úgy lehetett betyár a betyár, hogy valami olyat csinált amit a nép nem nézett jó szemmel.

A pásztorok között virtuskodásnak számított az állat lopás viszont a nép szemében ez már bűnözés volt (jogosan is). Ez is egy oka lehetett a betyár élet választásának, ugyanis az ilyen embert nem vették fel sehova se dolgozni, sőt! Esetenként még a családja is kitagadta.

Másik változata a véletlenül elkövetett bűncselekmény. Erre van egy jó példa, melyre csak vázlatosan emlékszem. A lényege ez:

Egy juhász legényt elhagyta a szeretője ezért egy nap nagyon csúnyán berúgott. Az alá tartozó nyájhoz későn ért ki és egyből le is heveredett a subájára. Reggel későn kelt fel és akkor látta, hogy a nyáj tilosba ment, egy része eltűnt a másik része felfúvódott. A gazda azonnal elküldte. A legény nem talált munkát mert a tette elhíresült és, hogy túléljen lopásra adta a fejét.

Tehát vannak akiket a nép kényszerít bele ebbe az életbe. De mi is a másik kategória?

A rendszer általi betyárrá válás.

A sorozások akkoriban (19. század) erőszakkal is történhettek vagy az úgy nevezett verbunkkal. Elsősorban a pusztában élő pásztorokat és a nincsteleneket vitték el. De nekik sem nyűlt a foguk a katonaszolgálatra, továbbá volt olyan aki azért menekült a szolgálat elől, hogy a szüleinek tovább is tudjon segíteni a háznál (de a házhoz vissza már nem tért). Tehát elmenekültek vagyis dezertáltak. És ezáltal szinte automatikusan hajtóvadászatot rendeltek ellenük tehát úgymond betyárrá nyilvánították őket.

Akkor az már meg is van, hogy kik voltak a betyárok. De milyenek is voltak ők?

A nép hősöknek tekintette a betyárokat, úgymond magyar Robin Hoodok-nak. Ezt azért mondták, mert a szegényektől nem loptak. De ennek koránt sem a jóindulat az oka. A szegénytől nem tudott mit lopni, így attól nem lopott. A másik lehetőség, hogy ismerte azokat az embereket ahol tevékenykedett, így tőlük nem szívesen lopott. 

Most pedig tisztázzunk két fogalmat.

Lopás: úgy véghezvitt tárgyak és/vagy élőlények eltulajdonítása mely nem történik erőszakkal és a birtokló nem látja és  nem tud róla.

Rablás: a tárgyak és/vagy élőlények eltulajdonításának az a formája, ami közben a tulajdonos jelen van és akár erőszakot is hajthattak végre ellene.

A betyárok állítólag többet raboltak mint loptak. Azt aki csak lopott, azt általában lenézték. A rablás egy magasabb rangú eltulajdonítási forma volt. Ugyanis ekkor nem gyáva ember módjára cuccolt el, hanem kiállt a tulajdonos elé és vállalta, hogy ő rabol. De persze elfedve arcát.

Akkor azt már tudjuk, hogy kik a betyárok és, hogy milyenek voltak ők. De, hogy is néztek ki?

Általában kerülték a feltűnést, de azért szerettek cifrán öltözködni. Sőt vannak olyan feljegyzések is, miszerint a rablásokat katona egyenruhában hajtották végre. Itt hozzá tenném, hogy betyár egyenruha nem volt! Nem öltöztek össze mint valami shaolin szerzetesek.

Részemről az egy őrültség, hogy a betyárok fekete ruhában, a parasztok fehérben jártak.

Ez inkább egy ilyen Hollywood-i sablonra hasonlít, miszerint a fekete a rossz, a fehér pedig a jó.

A betyárok általában az "előző életükből" származó ruhákat szerették hordani. Vagy azt amijük volt. Tehát lehetett egy betyár juhászok által viselt ruházatban is és lehetett mindenféle összehordott rongyokban is. De a fekete ruha létezése kétséges, sőt szerintem nem is létezett.

A fekete ruha alatt a fekete inget és bő gatyát értem.  A nadrág lehetett fekete, de bő gatyából nem igen csináltak feketét. Főleg azért mert azt általában a pásztorok használták kint a pusztában vagy a parasztok a termőföldön ahol érte őket a nap, így nem volt előnyös egy meleget vonzó színű ruházatban megjelenni. 

Itt felvetődik az hogy "De hát mellényt hordtak!"

Persze, hogy hordtak. De általában falun kívül levették. Van is egy "mondás", miszerint "A paraszt ingujjban esetleg kaszált, mást nem."

Így jön az, hogy a fekete ruha létezése kétséges és esetenként hülyeség is lett volna.

És most jönnek a feltevéseim, hogy miért is nem léteztek ezek a ruházatok: